A babakötvényről részletesen1 / 3 oldal
A támogatásra jogosító babakötvény összege a 2021-ben érvényben lévő szabályok alapján gyermekenként a következőkből áll össze:
1) az alap támogatás (csak a születést követően, egyszeri alkalommal jár) a 2006-ban született magyar állampolgár gyermekeknek 40.000 Ft, az azt követő években született magyar állampolgár gyermekeknek pedig, illetve a 2017. június 30. napja után született, Magyarország területén kívül élő olyan, - a számlanyitáskor legfeljebb 18 éves - nem magyar állampolgárságú gyermekeknek, akik „Magyar igazolvánnyal” rendelkeznek ÉS a lakóhelyük szerinti szomszédos állam a magyar állampolgárság felvételét az ottani állampolgárságától való megfosztással sújtja, 42.500 Ft. A 2022-ben, illetve az azt követően megszülető gyermekek után járó alap támogatás összegét az éves költségvetési törvények határozzák majd meg évről évre.
2) gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó támogatás alacsonyabb családi jövedelem vagy átmeneti vagy tartós nevelésben lévő gyermek esetén a gyermek 7 és 14 éves korában a 2006-ban született gyermekek esetében egyszeri 42.000 Ft, az azt követő években született gyermekek esetében pedig egyszeri 44.600 Ft, vagyis összesen 82.000 vagy 89.200 Ft, az alap támogatással 122.000 vagy 131.700 Ft. A 2022-ben, illetve azt követően megszülető gyermekek után járó gyermekvédelmi kedvezmény összegét az éves költségvetési törvények határozzák majd meg évről évre.
Megjegyzés: Amennyiben a gyermek anyakönyvezése a születését követő egy éven túl (pontosabban 7 vagy/és 14 éven túl) történik – feltéve, hogy Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik és születésének évében egyébként az alap támogatásra jogosult –, a 7 és 14 éves korában járó összegre a gyermek visszamenőleg nem jogosult,
Magyarázat:
gyermekvédelmi kedvezményben részesül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. § (2) bekezdése szerint az a gyermek, akinek az őt gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2016-ban ez 28.500 Ft) 145 százalékát (2021-ben ez a 145% 41.325 Ft) akkor, ha 1) a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, 2) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 3) ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
b) minden más esetben az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135 százalékát (2021-ben ez a 135 százalék 38.475 Ft).
A gyermekvédelmi kedvezmény további feltétele, hogy hasznosítható ingatlan (kivéve: amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik), jármű (kivéve: mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű), továbbá vagyoni értékű jog (kivéve: ami az általuk lakott ingatlanon áll fenn) egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét nem éri el.
A gyermekvédelmi kedvezmény jogosultságának megállapítása érdekében végzett, (a fentiekben ismertetettek szerinti) jövedelmi és vagyoni vizsgálat - a kérelem benyújtásának időpontjában - az alábbi, a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozókra terjed ki: a szülőre, a szülő házastársára vagy élettársára, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermekre, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermekre, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermekre, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermekre, illetve az eddigi felsorolásba nem tartozó, „a Polgári Törvénykönyvről" szóló 2013. évi V. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokonra. (A 2013. évi V. törvény szerint 4:96. § (1) és (2) bekezdése szerint egyenesági a rokonság van azok között, akik közül az egyik a másiktól származik, oldalágon pedig rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.)
A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem megállapításánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(5) bekezdései az irányadóak, azaz a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Ha a vállalkozási vagy őstermelői tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási/őstermelői tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelmet, feltéve, hogy a tevékenység megszűnt, c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.
A vállalkozási/őstermelői tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.
A fentiektől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
A fentiekben ismertetett feltételek szerinti vizsgálat alapján a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek esetében a kedvezményt a gyámhatóság 1 év időtartamra állapítja meg. A felülvizsgálat évente történik, kivéve, ha a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig, amennyiben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, illetve a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig, amennyiben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
3) amennyiben a szülő befizet a Start-számlára, a saját befizetések után minden évben a befizetett összeg 10 százalékának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft, befizetések utáni állami támogatást kap, a befizetéssel arányosan. A szülőknek és egyéb természetes személyeknek 2012. október 1-től korlátlan összegű saját befizetésre van módjuk, mely a 2012. október 1. előtt megnyitott Start-számlákra is érvényes.
Két esetben a befizetések utáni állami támogatás a fentinél nagyobb:
- A gyermekvédelmi kedvezményben alacsonyabb jövedelem miatt részesülő gyermekeknél (magyarázat az előző, 2)-es pontban) a befizetések utáni állami támogatás a Start-számlára történt saját befizetések után minden évben a befizetett összeg 20 százaléka, de legfeljebb évi 12.000 Ft.
- A gyermekvédelmi kedvezményben átmeneti vagy tartós nevelés miatt részesülő gyermek befizetés nélkül is évi 12.000 Ft állami támogatást kap, hiszen ő egyáltalán nem számíthat szülei támogatására. Ez a támogatás csak a nevelés időszakára, tehát esetleg időarányosan jár.
A befizetések utáni állami támogatás igényléséről:
Az alap, illetve a befizetések után évente járó állami támogatások jóváírásával kapcsolatban a szülőnek semmilyen egyéb feladata nincs, azt a Start-számlát vezető pénzügyi szolgáltató és a Magyar Államkincstár automatikusan intézi (hacsak a pénzügyi szolgáltató nem kéri a szülő évenkénti közreműködését). Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyermek gyermekvédelmi támogatásban részesül, akkor évente egyszer, a következő év január 15-éig a számlavezető pénzügyi szolgáltató felé igazolnia kell a gyermek jogosultságról szóló, annak a naptári évben fennálló időtartamát is tartalmazó iratot.
Megjegyzés: A gyermekvédelmi kedvezmény az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében csak időarányosan jár, míg amennyiben a szülő alacsony jövedelme miatt jár a gyermekvédelmi kedvezmény, akkor az egész naptári évre jár akkor is, ha csak egyetlen napig volt jogosult a támogatásra.
Ezek tehát az állami támogatás elemei. Mindezt összefoglaltuk az alábbi két táblázatban:
2007 után született gyermekek esetében:
A BABAKÖTVÉNY ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI AZ EGYES JOGCÍMEKEN | Alapesetben | Gyermekvédelmi kedvezmény alapján (alacsony jövedelem esetén) (magyarázat feljebb, a 2)-es pontban) | Gyermekvédelmi kedvezmény alapján (átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, vagy gyermeknevelő intézetben nevelt gyermeknél) |
| Alap támogatás születés után egyszer | 42.500 Ft (egyszeri) | 42.500 Ft (egyszeri) | 42.500 Ft (egyszeri) |
| gyermekvédelmi kedvezmény kétszer, a gyermek 7 és 14 éves korában | nincs | 44.600 – 44.600 Ft, összesen 89.200 Ft | 44.600 – 44.600 Ft, összesen 89.200 Ft |
| Magánszemélyek befizetései utáni támogatás évente (összesen 18-szor) | minimum: 0, maximum: 18 év x 6.000 Ft = 108.000 Ft | minimum: 0, maximum: 18 év x 12.000 Ft = 216.000 Ft | 18 év x 12.000 Ft = 216.000 Ft (befizetés nélkül is, alanyi jogon jár!) |
ÖSSZES ÁLLAMI TÁMOGATÁS a 18 év alatt | 42.500 Ft minimum, 150.500 Ft maximum | 131.700 Ft minimum, 347.700 Ft maximum | 347.700 Ft fix |
2006-ban született gyermekek esetében:
A BABAKÖTVÉNY ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI AZ EGYES JOGCÍMEKEN | Alapesetben | Gyermekvédelmi kedvezmény alapján (alacsony jövedelem esetén) (magyarázat feljebb, a 2)-es pontban) | Gyermekvédelmi kedvezmény alapján (átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, vagy gyermeknevelő intézetben nevelt gyermeknél) |
| Alap támogatás születés után egyszer | 40.000 Ft (egyszeri) | 40.000 Ft (egyszeri) | 40.000 Ft (egyszeri) |
| gyermekvédelmi kedvezmény kétszer, a gyermek 7 és 14 éves korában | nincs | 42.000 – 42.000 Ft, összesen 84.000 Ft | 42.000 – 42.000 Ft, összesen 84.000 Ft |
| Magánszemélyek befizetései utáni támogatás évente (összesen 18-szor) | minimum: 0, maximum: 18 év x 6.000 Ft = 108.000 Ft | minimum: 0, maximum: 18 év x 12.000 Ft = 216.000 Ft | 18 év x 12.000 Ft = 216.000 Ft (befizetés nélkül is, alanyi jogon jár!) |
ÖSSZES ÁLLAMI TÁMOGATÁS a 18 év alatt | 40.000 Ft minimum, 148.000 Ft maximum | 124.000 Ft minimum, 340.000 Ft maximum | 340.000 Ft fix |
További állami támogatás, hogy a 18 évesen felvehető pénz mentes lesz a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint fizetési kötelezettségnek minősül adó (köztük kamatadó!), járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj.
Figyelem! A fenti táblázat nem tartalmazza a hozamokat, illetve a szülői vagy egyéb magánszemély általi befizetések összegét, CSAK az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokat!!!
1 / 3 oldal
Jogi nyilatkozat
