A babakötvény állami támogatásainak összességét a Mennyit ad az állam és mellé mennyi pénz gyűjthető? menüpontban olvashatják. Itt ezért csak a kedvezmények elemzéséről olvashatnak.
Háttérinformációk az állami támogatás által nyújtott kedvezmény filozófiájáról:
Az állam több, megtakarítással kapcsolatos kedvezményt nyújt az adórendszeren keresztül adóalapot csökkentő, vagy az adóból levonható kedvezmények formájában. Ezek a megoldások azonban arányosak a jövedelemmel, hiszen a kedvezmények igénybevételéhez rendelkezni kell megfelelő adóalappal, vagy adóval. Ezért a babakötvény állami támogatásrendszerének kimunkálásakor nem adókedvezménnyel számoltak, hanem - más megtakarítási formáktól eltérően - a befizetésekhez kapcsolódó közvetlen többlet támogatásokkal, hiszen így a kedvezmény jövedelemtől függetlenül - sőt még adóköteles jövedelem nélkül is - jár. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a támogatás úgy lett kialakítva, hogy - az adórendszerre épített kedvezményekkel ellentétben - az alacsony jövedelműeknek, illetve a jövedelemmel nem rendelkezőknek nagyobb kedvezmény jár, akkor igazán elmondható, hogy a legtöbb pénzt épp azok kapják, akik jövedelme a legkevesebb.
A törvényalkotók szándéka szerint így az állami támogatás mértéke nem a szülők anyagi helyzetével arányos, sőt, a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét az állam még kompenzálja is valamelyest.
A babakötvény program az alábbi kedvezményeket tartalmazza:
- a gyermekvédelmi kedvezmény alapján (definíció a Mennyit ad az állam és mellé mennyi pénz gyűjthető? fejezet 2)-es pontjában) a gyermek 7 és 14 éves korában egyszeri 42.000-42.000 forintos többlet állami támogatást, ha magyar állampolgárként 2006-ban született és 44.600-44.600 Ft-ot, ha az azt követő években született magyar állampolgárként, vagy ha külföldi állampolgárként 2017. június 30. után született ÉS Magyarország területén kívül élő olyan, - a számlanyitáskor legfeljebb 18 éves személy -, aki „Magyar igazolvánnyal” rendelkezik ÉS a lakóhelye szerinti szomszédos állam a magyar állampolgárság felvételét az ottani állampolgárságától való megfosztással sújtja,
- a szülői (vagy egyéb magánszemélyek) befizetései után 10 százalék, de legfeljebb évi 6.000 Ft többlet támogatást (a szülőknek és egyéb természetes személyeknek 2012. október 1-től korlátlan összegű saját befizetésre van módjuk, mely a 2012. október 1. előtt megnyitott Start-számlákra is érvényes),
- ha a gyermek alacsony jövedelmű családban él és emiatt gyermekvédelmi támogatásra jogosult (definíciója a Mennyit ad az állam és mellé mennyi pénz gyűjthető? fejezet 2)-es pontjában), akkor ez az állami támogatás a szülői (vagy egyéb magánszemélyek) befizetései után nem 10 százalék, hanem 20 százalék, de legfeljebb évi 12.000 Ft,
- ezt az évi 12.000 forintos kedvezményt befizetések nélkül is, automatikusan megkapják az átmeneti vagy tartós nevelésben lévő gyermekek, továbbá a gyermeknevelő intézetben lévő gyermekek, hiszen ők szülői befizetésekre nem, vagy kevéssé számíthatnak,
- a gyermek számláján lévő összegek (kezdőösszeg, 7 és 14 éves korban járó további támogatás, saját befizetések után járó állami támogatás és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek éves támogatása), valamint a számlán levő összeg hozama a megtakarítás 18 évében mentes lesz a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint fizetési kötelezettségnek minősül adó (köztük kamatadó!), járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj.
Érdemes egy pár szót szólni a befizetésekhez kapcsolódó állami támogatásról. Ez legfeljebb a befizetések 10 százaléka lehet, évi 6.000 Ft-os felső határral. Ez azt jelenti, hogy a szülői (vagy egyéb magánszemély által teljesített) befizetés utáni maximális állami támogatás évi 60.000 forint befizetéstől (azaz havi átlagban 5.000 forinttól) már nem nő tovább, így a maximális kedvezményt évi 60.000 forint befizetésével már meg lehet kapni.
Ha a gyermek alacsony jövedelmű családban él és emiatt a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult (definíció a Mennyit ad az állam és mellé mennyi pénz gyűjthető? fejezet 2)-es pontjában), akkor ez az állami támogatás a szülői (vagy egyéb magánszemélyek) befizetései után 20 százalék, de legfeljebb évi 12.000 Ft. Ebben az esetben is évi 60.000 forintnál áll meg az állami többlet támogatás, e feletti befizetések után már nem nő tovább.
A fentiek figyelembe vételével évi 60.000 forintot (havi átlagban 5.000 forintot) tehát mindenképpen érdemes befizetni, ha a teljes állami támogatást a szülő meg szeretné kapni gyermekének, függetlenül attól, hogy a gyermek után kap-e gyermekvédelmi kedvezményt a szülő.
Megjegyzés: a támogatáshoz nem kell rendszeres befizetés, az akár egy összegben, az év végén is teljesíthető.
Az alap, illetve a befizetések után évente járó állami támogatások jóváírásával kapcsolatban a szülőnek semmilyen egyéb feladata nincs, azt a Start-számlát vezető pénzügyi szolgáltató és a Magyar Államkincstár automatikusan intézi. Ez alól egyetlen kivétel van: ha a gyermek gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Ebben az esetben évente egyszer, a következő év január 15-éig a számlavezető pénzügyi szolgáltató felé igazolni kell a gyermekvédelmi kedvezményt tartalmazó iratot.
Megjegyzés: Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyermekvédelmi kedvezmény csak időarányosan jár, míg amennyiben a szülő alacsony jövedelme miatt jár a gyermekvédelmi kedvezmény, akkor az egész naptári évre jár akkor is, ha csak egyetlen napig volt jogosult a támogatásra.
Figyelem! Ha a gyermek a 18 éves kora betöltését követően, a Start-számla követelés felvételének időpontjában nem magyar állampolgár vagy/és nem rendelkezik Magyarország területén lakóhellyel, a Start-számla követelés abban az esetben is mentes a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerinti fizetési kötelezettségek alól. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint fizetési kötelezettségnek minősül többek közt adó (köztük kamatadó!), járulék, hozzájárulás, vagyonszerzési illeték, bírság, pótlék vagy más hasonló – az állam közvetlen ellenszolgáltatása nélküli – rendszeres vagy rendkívüli fizetési kötelezettség, továbbá az állami közhatalom birtokában nyújtható szolgáltatásért, eljárásért fizetendő eljárási és felügyeleti illeték, igazgatási szolgáltatási díj, pótdíj.
Jogi nyilatkozat
